Veszély van körülötted, még benned is

Nemrég hallgattam egy beszélgetést, ami sok mindenen elgondolkodtatott, de leginkább az emberi természeten. A beszélgetésben a keresztények vettek részt. Mint manapság sok országban, az emberek csoportokban, templomokban, otthonokban és egyéb környezetben találkoznak. Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az ilyen viták gyakran zajlanak az emberek között.

A vita bizonyos szempontból történelmivé vált; hogy még a résztvevő és még jómagam születése előtt is randevúztam. Az alapján folytatták a beszélgetést, amit mások mondtak nekik, vagy amit mások mondtak nekik, hogy felnőttként. Valóban nem számított. Fontosnak tartottam, hogy akik ebben a beszélgetésben részt vettek, azok keresztények (újjászülettek).

A beszélgetés közbeni óvatlan pillanatukban felmerültek bizonyos dolgok, amiket csak úgy tudnám leírni, hogy csodálkozom, miért írta Pál a 2. Korinthus 13:5-ben: „Vizsgáljátok meg magatokat, hogy hitben vagytok-e, bizonyítsátok magatokat. Ne tudjátok meg magatokról, hogy Jézus Krisztus bennetek van, hacsak elvetemültek vagytok.” Csakhogy nem akarunk az igazságban maradni; emellett mindannyian Jézus Krisztus vérétől függünk az irgalomért és a kegyelemért.

Keresztényként Jézus Krisztust kell az első helyre helyeznünk mindenben, amit teszünk. Ebben a beszélgetésben, amelynek szemtanúja voltam ezek között a keresztények között a védtelen pillanataikban, Jézus Krisztus vére foglalt helyet mögötte, a törzs, etnikai és nemzetiségi vér. Az emberek először természetes, etnikai vagy nemzeti vérüket keresik, mielőtt Jézus Krisztus vérére gondolnának. Az emberek annyira elragadtatnak óvatlan pillanataikban. Az emberek elfelejtik Jézus vérét, mit jelent egy hívő számára. Krisztus vére üdvözít minket, bűneinket elmossák, és ezáltal új teremtéssé válunk, és nem vagyunk sem zsidók, sem nem zsidók, a törzsi vagy etnikai, kulturális, nyelvi vagy nemzetiségi hovatartozás a második helyet foglalja el a vér mögött. Krisztusé.

Nagyon gyakran a természetes vagy testi oldalunkat, vagy a halál öregjét mutatjuk meg az igazságban megújuló új ember helyett; ez Krisztus élete bennünk. Ellen kell állnunk annak a késztetésnek vagy kísértésnek, hogy az etnikai, nemzeti vagy kulturális vérvonalat kövessük Jézus Krisztus vére helyett, amely átfordít minket Isten országába, és a mennyország polgáraivá tesz. Krisztus vére bennetek mindig az igazat fogja mondani, emlékezz Ábel vérére, aki beszél. Ha ezeket nézzük, láthatjuk, hogy nem vagyunk teljesen készen az Úrral való találkozásra; mert a beszélgetésünknek a mennyországban kell lennie, nem pedig az etnikai hovatartozás, a kultúra vagy a nemzetiség vérében.

A beszélgetés, amelyet hallgattam, az etnikai vérvonalon kanyargott, mások által a múltból mesélt dolgok alapján. Egy pillanatig mindannyian a saját törzsi vonalaik javára nyomultak és húzódtak, és nem Krisztus után. A szóban forgó kérdések egy része kulturális jellegű volt, hiú mesékkel, amelyek végül eltorzították a hívők elméjét az ördög manipulációja miatt. A Jeremiás 17:9-10 így szól: „Csalárdabb a szív mindennél, és kétségbeesetten gonosz: ki tudja azt. Én, az Úr, a szívet kutatom, a gyeplőt kutatom, hogy mindenkinek az ő útai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint adjak.” Továbbá, Példabeszédek 4:23-24: „Őrizd meg szívedet teljes szorgalommal; mert abból vannak az élet kérdései. Távolítsd el magadtól a hamis szájat, és távolodj el tőled a romlott ajkakat." Ez megtanítja a hívőt, hogy figyeljen arra, amit mond, mert az gyakran belülről jön, és téves vagy ellentétes lehet Isten szavával.

Emlékezzen az irgalmas szamaritánus történetére a Bibliában, (Lk 10:30-37) a vérvonal kudarcot vallott, az etnikai vérvonal kudarcot vallott, a vallási vérvonal megbukott, de az igaz hívők vérvonala átment a próbán. Ennek az igaz hívőnek a vérvonala mentes volt az etnikai, törzsi, kulturális vagy nyelvi vérvonaltól; de tele volt együttérzéssel, szeretettel, aggodalommal és tettekkel, hogy még az ő költségén is orvosolja a helyzetet. Az áldozat zsidó volt, az irgalmas szamaritánus pedig nem zsidó, de a többiek vallásos zsidók voltak. A különbség mindig belülről fakad. A szamaritánus könyörületes volt. Mindezeket pedig irgalmasságot tanúsított Jézus Krisztus vérében, a Szentlélek által a hívőkben. Még a papban vagy a lévitában lévő vallásos vér sem tudott együttérzést tanúsítani ezekben a helyzetekben. Ezek a jelenetek léteznek a mai világban, és sokan Krisztus vérvonalát etnikai, kulturális, vallási, családi vagy nemzeti vérvonalakra cserélik.

A Biblia arra kötelez bennünket, hogy szeressük ellenségeinket is, és engedjük, hogy Isten gondoskodjon a következményekről. Nem lehetsz hívő, és nem működhetsz vagy alkalmazkodhatsz a gyűlölethez a kapcsolataidban. A gyűlölet a pokol kulcsa. A gyűlölet kinyitja a pokol kapuit. Nem lehet benned gyűlölet, és nem várhatod el, hogy Jézus Krisztussal együtt láss a fordításban. Gyűlölet található a Galata levél 5:19-21 seregében. Ez a gyűlölet törzsek, etnikumok, kultúrák, nyelvek, vallások és nemzetiségek vérvonalaiban fut anélkül, hogy Krisztus vérével találkozna. A héberek a Bibliában, amikor Isten igéje eljutott hozzájuk, és engedelmeskedtek, béke volt, kegyelem és győzelem. De amikor megengedték a befolyást, vagy más isteneket követtek, az igazi Isten ítéletével találkoztak. Maradjunk Isten igazságánál, függetlenül attól, hogy a helyzet Krisztus vére sokat segít, és elválaszt minket a többi feltételezett vérségi kapcsolattól a szeretet, a béke, az irgalom és az együttérzés ereje és megnyilvánulása nélkül, mint a Galata 5:22-23-ban.

Ezekben az utolsó napokban minden igaz hívő legyen óvatos. Vizsgáljuk meg magunkat, és tegyük biztossá elhívásunkat és kiválasztásunkat. Kinek tetszik ma, törzsének, etnikai csoportjának, kultúrájának, nyelvének, vallásának, nemzetiségének vagy Istenének, az Úr Jézus Krisztusnak. Jézus királyi vérének kell folynia az eretekben, és el kell mosnia azokat a dolgokat, amelyeket az Úrral való kapcsolatában előrébb helyez. Óvakodj az etnikai hovatartozástól, a törzsi hovatartozástól, a kultúrától, a vallástól, a nemzetiségtől, a családtól és minden olyan dologtól, amely bármikor ellentétes lehet az evangélium igazságával. Légy mindig Isten Lelke által vezetett (Róm.8:14), és megmenekülsz a lelki veszélyektől, amelyeket az ördög plánthat beléd.

Ugyanannak a testnek a tagjai vagyunk, és Jézus Krisztus a fejünk; nem etnikai, kulturális vagy nemzetiségi. Jézus Krisztusnak vannak gyermekei minden nemzetiség, törzs vagy nyelv között, és egynek kell lennünk. Emlékezz az Efézus 4:4-6-ra: „Egy a test, egy a lélek, egy az elhívás, egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy Isten és mindenek Atyja, aki mindenek felett áll, és mindenek által, és mindnyájatokban." Ez csak azokra vonatkozik, akik megtértek, és megengedték, hogy Jézus Krisztus Uruk és Megváltójuk legyen. Mindannyian a mennyország polgárai. Emlékezz Ef. 2:12-13. Általában az öregember és tettei közösek, ahol az ítélet vagy mérték az etnikai hovatartozás, a vallás, a nemzetiség, a kultúra vagy a nyelv. De az új ember vagy új teremtés az Úr Jézus Krisztus tulajdonságait és tulajdonságait nyilvánítja meg.

Ha valóban újjászülettél, akkor igazodnod kell és kell is, hogy egy olyan személlyel dolgozz, akivel az Úr ugyanaz a lelkülete. De az ördög mindig eléd fogja hozni a földi kapcsolatok és valóságok kísértését a mennyei tényekkel és normákkal szemben. Állj ki az igazság mellett és a mennyei polgártárs mellett, ha az Isten igéjének igazsága mellett áll és kinyilvánítja azt.

Emlékezzetek az 1. Péter 1:17-19-re: „– – -Mivel tudjátok, hogy nem veszendő dolgokon váltattatok meg, mint ezüstön és aranyon, atyáitoktól hagyomány szerint kapott hiábavaló beszélgetéseitekből; De Krisztus drága vérével, mint egy hibátlan és szeplőtelen bárány” Manapság bizonyos körökben használnak egy feliratot, amely így szól: „A NORMÁLIS NEM JÖN VISSZA, DE JÉZUS IS. Az ApCsel 1:11 megerősíti ezt.

164 – Veszély van körülötted, még benned is