Ültetés és öntözés: ne feledje, ki adja a növekedést

Ez az üzenet az 1. Korinthus 3:6-9-hez kapcsolódik: „Én ültettem, Apollós öntözött; de Isten adta a növekedést. Így tehát nem az, aki ültet, sem az, aki öntöz; hanem a növekedést adó Isten. Most pedig, aki ültet, és aki öntöz, egyek, és mindenki megkapja a maga jutalmát a maga fáradozása szerint. Mert Isten munkásai vagyunk: ti vagytok az Isten pásztora, Isten épülete vagytok.” Nekünk, hívőknek így kell lennünk.

A fenti intést Pál, a testvérek apostola mondta. Ezután Apollós folytatta az embereket, hogy segítsen megszilárdulni és növekedni a hitben. Az Úr az, aki mindenkit a magáévá tesz. Aki áll vagy bukik, az Isten kezében van. De az biztos, hogy Pál ültetett, Apollós pedig öntözött, de a megtelepedés és a növekedés az Úrtól függ, hogy növekedjen.

Ma, ha visszatekint az életére, észre fogja venni, hogy valaki elültette benned a hit magvát. Több mint valószínű, hogy nem azon a napon történt, amikor megbántad. Ne feledd, te vagy a talaj, és a mag el van ültetve benned. Gyerekként a szüleid beszélhettek neked a Bibliáról otthon. Lehetséges, hogy a reggeli imák során Jézus Krisztusról és a megváltásról beszéltek. Lehet, hogy az iskolában, fiatalabb éveidben valaki beszélt neked Jézus Krisztusról; valamint az üdvösség tervéről és az örök élet reménységéről. Talán hallottál egy prédikátort a rádióban vagy a televízióban Isten üdvözítő tervéről beszélni, vagy kaptál egy traktátust, vagy felvettél egyet valahol leejtve. Mindezen eszközök révén, így vagy úgy, a szó az elmédbe merült. Lehet, hogy elfelejted, de a mag el lett ülve benned. Lehet, hogy akkoriban nem értett semmit, vagy csak keveset. De Isten igéje, amely az eredeti mag, eljutott hozzátok; ha valaki elmondja vagy megosztja, és ez elgondolkodtatott.

Valahogy több nap vagy hét, hónap vagy akár év után; lehet, hogy lesz még egy találkozásod valakivel, vagy egy prédikáció vagy traktátus, ami térdre kényszerít. Új megvilágosodást kapsz, amely eszedbe jut, amikor először hallod Isten szavát. Most többre vágysz. Üdvözlő érzés. bizakodó vagy. Ez az öntözés folyamatának kezdete, az üdvösség munkájának és tervének elfogadása. Önt meglocsolták. Az Úr nézi, ahogy magva nő a jó talajon. Az egyik elültette a magot, a másik pedig öntözte a magot a talajba. Ahogy a csírázás folyamata az Úr (napsütés) jelenlétében megy végbe, kiugrik a penge, majd a kalász, ezt követően a teljes kalász (Márk 4:26-29).

Miután az egyik ültetett, a másik pedig öntözött; Isten adja a növekedést. Lehet, hogy az elültetett mag a talajban aludt, de ha akár többször is öntözzük, egy másik állapotba kerül. Amikor a napsütés meghozza a megfelelő hőmérsékletet és beindulnak a kémiai reakciók; csakúgy, mint amikor a bűn teljes tudatába kerül, akkor az ember tehetetlensége lép fel. Ez az, amitől a penge kipattan a földből. A növekedés folyamata láthatóvá válik. Ezzel tudatosítod üdvösségi bizonyságodat. Hamarosan előbújik a kalász, majd később a teljes kalász. Ez jellemzi a lelki növekedést vagy a hit növekedését. Ez már nem mag, hanem palánta, növekszik.

Az egyik elvetette a magot, a másik öntöz, de Isten adja a termést. Most pedig, aki ültet, és aki öntöz, egy. Lehet, hogy prédikált egy embercsoportnak vagy egy személynek anélkül, hogy látható választ látt volna. Ennek ellenére lehet, hogy jó talajra ültetett. Ne engedd, hogy az evangélium tanúságtételének alkalma elmúljon; mert sosem tudhatod, lehet, hogy ültetsz vagy öntözöl. Aki ültet, és aki öntöz, egyek. Mindig légy buzgó Isten szavának bemutatásában. Lehet, hogy ültetsz, vagy öntözöl: mert mindkettő egy. Emlékezzetek tehát arra, hogy nem az, aki ültet, sem az, aki öntöz; hanem a növekedést adó Isten. Fontos felismerni, hogy aki ültet, és aki öntöz, az mind Isten tenyészete; ti Isten épülete vagytok, és Isten munkatársai vagytok. Isten teremtette a magot, a talajt, a vizet és a napfényt, és egyedül Ő adhatja a növekedést. Mindenki megkapja a saját jutalmát a maga munkájának megfelelően.

De emlékezz az Ésaiás 42:8-ra: „Én vagyok az Úr; ez az én nevem, és dicsőségemet nem adom másnak, sem dicséretemet faragott bálványoknak." Lehet, hogy az üdvösség csodálatos üzenetét hirdetted. Egyeseknek te ültettél, másoknak pedig öntözted azt a magot, amit egy másik elültetett. Ne feledje, hogy a dicsőség és a bizonyíték abban van, aki egyedül adja a növekedést. Ne próbáld megosztani a dicsőséget Istennel, amikor ültetésen vagy öntözésen fáradozol; mert soha nem tudod létrehozni a magot, a talajt vagy a vizet. Csak Isten (a napfény forrása) okozza a növekedést és adja a növekedést. Ne felejtsd el nagyon hűségesnek lenni, amikor Isten szavát mondod bárkinek. Legyen buzgó és elkötelezett, mert lehet, hogy ültet, vagy öntöz; de Isten adja a gyarapodást, és minden dicsőség őt illeti, az Úr Jézus Krisztust, aki életét adta minden emberért. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (János 3:16). Vigyázz a munkádra, és várd a jutalmat. Minden dicsőség annak, aki gyarapítja.

155 – Ültetés és öntözés: ne feledje, ki adja a növekedést